Mérleg rejtély: mi micsoda?
Testtömegindex, testzsír, testvíz: a modern személymérlegek sok számot mutatnak. Mit jelentenek, mennyire megbízhatók, és melyiket érdemes naplózni?
A régi mérleg egy számot mutatott: a testsúlyt. Az újabb, elektronikus mérlegek testzsírt, testvizet, izomtömeget is kiírnak. Érdemes tudni, mi van e számok mögött, és mennyire lehet rájuk építeni.
Testtömegindex (BMI)
A testtömegindexet úgy kapjuk, hogy a testsúlyt kilogrammban elosztjuk a testmagasság méterben vett négyzetével. Például 70 kg és 1,75 m esetén: 70 / (1,75 × 1,75) ≈ 22,9.
Az Egészségügyi Világszervezet felnőtteknél a következő tartományokat használja:
| BMI | Besorolás |
|---|---|
| 18,5 alatt | sovány |
| 18,5–24,9 | normál |
| 25–29,9 | túlsúly |
| 30 felett | elhízás |
A BMI egyszerű, de nem tud különbséget tenni izom és zsír között. Egy izmos sportoló is túlsúlyosnak látszhat, idősebb korban pedig a normál érték is takarhat kevés izmot.
Testzsír és testvíz
Ezeket a mérlegek gyenge elektromos áram segítségével becsülik (bioimpedancia). A becslést befolyásolja, mennyit ittunk, ettünk, mozogtunk előtte, és még a talpunk nedvessége is. Ezért egy-egy mérés értéke pontatlan lehet, és két különböző mérleg is eltérő számot adhat.
Mit naplózzunk?
- A testsúlyt mindig azonos időben: reggel, vizelés után, reggeli előtt, hasonló ruházatban.
- Elég hetente kétszer-háromszor mérni. A napi ingadozás nagyrészt víz.
- A testzsírnál a tendencia a fontos, nem az egyes szám.
- Ha van mérőszalag, a derékkörfogat havi mérése sokat elárul.
Mikor kell orvos?
Ha szándékunk nélkül, rövid idő alatt jelentősen fogyunk vagy hízunk, ha a lábunk dagad, vagy ha a testsúly változása más panasszal jár, vigyük el a naplót az orvoshoz.